A munkaerőpiac első ránézésre egy alapvetően egyszerű rendszernek tűnik, ám valójában tele van buktatókkal és csapdákkal. Egy-egy nem megfelelően átgondolt döntéssel pedig hosszú hónapokra, sőt, akár évekre is visszavethetjük a szakmai fejlődésünket.

Az első munkahely szinte mindenki számára a tanulásról szól. Vannak persze olyan szerencsések, akik rögtön belenyúlnak a tutiba és mindjárt megtalálják azt az állást, ahonnan majd nyugdíjba mehetnek, ám ez egyre ritkább. Sokkal inkább jellemző, hogy a munkával töltött negyven-ötven év alatt számtalan alkalommal váltunk, általában egy jobb lehetőség reményében. Ezt azonban tanulni, és tapasztalni kell, ezért aztán az első meló az nem csupán arra kiváló, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni, csapatban dolgozni, utasításokat elfogadni, hanem arra is, hogy megismerjük a saját igényeinket, és határainkat. Eleinte ugyanis elég nehéz nemet mondani, hisz a legtöbbünkben van egy természetes mértékű félelem. Emiatt aztán fiatalon még rábólintunk a – sokszor ki sem fizetett – túlórára, megemésztjük, hogy ebben az évben sem kaptunk fizetésemelést, vagy épp azt, hogy a főnökünkkel egyre nehezebb a kommunikáció.

Aztán ahogy telnek a hónapok, úgy döbbenünk rá szépen lassan, hogy ez az állapot nem csak tarthatatlan, de nincs is értelme ragaszkodni a pozíciónkhoz, hisz némi tapasztalattal gazdagabbak lettünk, így hát minden esély megvan arra, hogy találunk egy kényelmesebb, jobban fizető állást. Az első felmondás persze még így is nagy próbatétel, hisz – ha csak nem történt valami komoly konfliktus -, akkor lesz némi bűntudatunk, és kétségünk, hogy vajon jól döntöttünk-e, ám idővel belejövünk majd, és megértjük, hogy a munkaerőpiac nem érzelmeken alapul. Mindettől függetlenül mielőtt egy adott helyen felmondanánk, érdemes pár dolgot alaposan átgondolni. Az egyik ilyen nyilvánvalóan az, hogy mit mutat aktuálisan a piac. Mekkora esélyünk van gyorsan új helyet találni – és ami még fontosabb: az új vajon tényleg jobb lesz-e azokban, amikre vágyunk -. Természetesen, ha csak nem vagyunk egy hiányszakma elismert szakemberei, akkor minden esetben érdemes még akkor elkezdeni interjúkra járni, amikor még csak fontolgatjuk a felmondást. Ezzel elkerülhetjük a rendkívül frusztráló átmeneti időszakot, amikor már nem dolgozunk a régi munkahelyünkön, de még nincs meg az új. Emellett azonban azt is érdemes számításba venni, hogy a felmerülő problémáinkat esetleg nem lehet-e házon belül megoldani. Példának okáért, ha csak a fizetésünkkel vagyunk elégedetlenek, ám minden más rendben van, – jól érezzük magunkat, közel van a munkahely a lakásunkhoz, jó kapcsolatot ápolunk a többiekkel – , akkor első körben mindenképpen próbáljunk meg tenni azért, hogy a változás megtörténjen. Jelen példánknál maradva kérjünk fizetésemelést, mert könnyen lehet, hogy az új helyen majd jóval többet keresünk, ám ahhoz órákat kell utaznunk, vagy épp olyan emberekkel kell dolgoznunk, akikkel nem szeretnénk. Alaposan járjuk tehát körbe a lehetőségeinket és mindig döntsünk megfontoltan, azt nézve, hogy hosszú távon mivel járunk a legjobban.